| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
A Nagy Böngészőteszt
A Nagy Böngészőteszt:
Internet Explorer 8:
Miért került listánkra maga az Internet Explorer (IE) is,
ha alternatíváit keressük? Azért, mert ez a szoftver is megtalálható a
Windowsokon megjelenő böngészőválasztó képernyőn, amelyet a Microsoft
azért vezetett be, hogy elkerülje a borsos EU-s pénzbüntetést, amely
azért járt volna a cégnek, mert domináns piaci szereplőként saját
böngészőjét csomagolta operációs rendszeréhez. Az IE8 képességeit
korábban már bemutattuk, dióhéjban a lényeg: az elavult - és a napokban
eltemetett - 6-os verzióról gyakorlatilag kötelező, a 7-esről csak
javasolt áttérni erre a szoftverre, mert sokkal többet tud elődjénél, és
új védelmi szolgáltatásainak köszönhetően biztonságosabb is böngészni
vele.
Extrái: A 6-os verzióhoz képest már kezeli a
böngészőlapokat, bár ez ma már alapszolgáltatás, az egymásból megnyitott
lapokat azonos színnel jelzi, ami hasznos. Gyorsabban működik
elődeinél, bár a rivális alternatív browsereket nem tudja lekörözni. Ha
az origós változatot tölti le a Szoftverbázisról, abban olyan segédet is
találhat, amely címlapi topsztori-dobozunk híreit teszi egyetlen
kattintással elérhetővé anélkül, hogy az Origót külön fel kellene
keresnie. Hasonló szolgáltatás a 24 óra híreihez is elérhető. Erről az
oldalról olyan gyorssegédeket lehet letölteni hozzá, amelyekkel például
szótárt, térképszájtot lehet előhívni a kijelölt szövegrészre a jobb
egérgombbal kattintva. Érdemes bekapcsolni a programablak alján lévő
Védett módot is, a nagyobb biztonság elérése végett. Elérhető még
InPrivate-böngészés néven olyan "pornónéző" mód, amikor a felkeresett
oldalakról a böngésző semmilyen nyomot nem ment el a PC-re.
Ami
ellene szól: Őszintén szólva nem túl áramvonalas a kezelőfelülete az
IE8-nak sem, bár sokat javíthatunk ezen, ha az eszköztárak valamelyikén
jobb gombbal klikkelünk, és kikapcsoljuk a Menüsort, és a Kedvencek
sávot, a könyvjelzőket úgyis el lehet érni a baloldali gombon. Sajnos az
Internet Explorer sebességben még nem éri el összes riválisát, de
leginkább a jól használható bővítményeket hiányoljuk belőle, ezek
listája sajnos nagyon is gyér.
Mozilla Firefox 3.6:
Jelenleg
az Internet Explorer legnagyobb riválisának tekinthető, világszerte már
30 százalék körüli részesedéssel bír, de olvasóink körében már a 40
százalékot is elérte. Az első komoly alternatívája az Internet
Explorernek, és a Firefox nyomán ismerték meg az átlagfelhasználók a
böngészőlapok használatát is.
Extrái: Rengeteg kiegészítő érhető
el hozzá, gyakorlatilag több napig tartana átböngészni ezek listáját az
[url]addons.mozilla.org[/url] honlapon, semelyik riválisához nem érhető
el ennyi ingyenes bővítmény, a szótármodultól kezdve a reklámokat
kiszűrő segédig. A plugineken keresztül a böngésző kinézete, működése is
teljesen testreszabható. Ugyanakkor érdemes átgondoltan kezelni ezeket,
mivel ha túlságosan megpakoljuk velük a Firefoxot, az lomhává válik. Ez
a böngésző is figyelmeztet, ha kártevőket tartalmazó, vagy adathalász
honlapra látogatnánk.
Ami ellene szól: Legnagyobb negatívumának
még mindig az számít, hogy hatalmas mennyiségű memóriát képes lefoglalni
a rendszerből, sok esetben teljesen indokolatlanul. Idegesítő, hogy a
pluginek telepítését követően mindig újra kell indítani a browsert,
ráadásul ha megjelenik egy új verzió, előfordulhat, hogy egy-egy
bővítmény hetekig nem lesz használható, mert meg kell várni az új
kiadással kompatibilis változatát.
Google Chorme:
A Google első, saját fejlesztésű böngészőjének első
kiadása 2008-ban jelent meg, azóta gőzerővel fejlesztik, amit jól jelez,
hogy ma már a 4-es verziójánál tart. A böngészőválasztón keresztül a
Google programjának legutóbbi végleges verzióját lehet letölteni, de a
fejlesztői csatornán már az új funkciókat kínáló béta változat is
elérhető. Stabilitásbeli különbséget ezek között nem igazán
tapasztalatunk, ezért merjük ajánlani a tesztverziót a régebbi végleges
helyett.
Extrái: A Chrome-ot a legtöbben minimalista
kezelőfelülete miatt kedvelik, amely a lehető legkevesebb helyet
foglalja el a hasznos webtartalmak elől, működését tekintve pedig nagyon
fürge. Menürendszere is talán az egyik legegyszerűbb (ez igaz
konfigurációs menüjére is), a közelmúltban megjelent béta verzióba pedig
automatikus honlapfordító szolgáltatást is beéépítettek. A 4.0-s
verziótól felfele végre kiegészítőket is el lehet érni hozzá, ráadásul
ezek aktiválásához nem szükséges újraindítani sem a böngészőt, emellett a
könyvjelzőket is le tudja menteni egy Google-fiók tárhelyére.
Ami
ellene szól: Talán a Chrome egyik legfontosabb hiányossága, hogy nagyon
esetlenül kezeli az RSS-csatornákat, pedig akár azt is megoldhatták
volna a készítők, hogy egyszerűen meghívja a Google Readert. Sajnos a
béta verzió fordítója sem igazi, legfeljebb arra lehet használni, hogy
egzotikus nyelven írt honlapokat megértsünk vele valamelyest, angol vagy
német cikkeket egyelőre nem ezzel fogunk olvasni magyar változatban.
Apple
Safari:
A Safari az Apple böngészője, amelyet a Mac OS X operációs
rendszerben, illetve például az iPhone-on, iPod Touchon is alkalmaz.
Ugyanaz a Webkit nevű technológia képezi az alapját, mint a Google
Chrome-nak, de első verziója már 2003-ban megjelent, bár Windowsra csak
2007-ben vált elérhetővé.
Extrái: Készítői folyamatosan azzal
bombázzák a pr-anyagokban a felhasználókat, hogy ez bizony a leggyorsabb
böngésző, bár ezt a gyakorlatban kevésbé tapasztaltuk. A Safari ugyan
nem lassú, de nem is kiemelkedően gyorsabb Windowson riválisainál.
Legfrissebb verziójában végre a Microsoft operációs rendszereinek saját
betűtípusait használja, míg korábban saját fontokkal jelenítette meg a
honlapokat, ami megzavarhatta a felhasználókat. Látványos, de igazából
nem olyan rendkívül praktikus a 3D-s effekttel megspékelt nyitóképernyő,
amelyre kedvenc honlapjainkat sorolhatjuk be, viszont ugyanez a felület
jól beválik a korábban felkeresett honlapok közötti böngészéskor.
Ami
ellene szól: Ez egy Apple szoftver, az iTunes-hoz és a Quicktime-hoz
hasonlóan ezért kicsit idegen a windowsos környezettől. Sajnos nincs
magyar nyelvű menüje sem, így gyakorlatilag azt mondhatjuk róla, hogy az
azonos technikai maggal bíró Chrome Windows alatt jobb választásnak
tűnik.
Opera 10.5
A norvég Opera Software indította el az egész EU-s jogi
perpatvart, amely végül a választóképernyő bevezetéséhez vezetett. Bár a
társaság böngészője sosem volt rossz, valahogy mégsem vált a netezők
kedvencévé.
Extrái: Talán a leghasznosabb egyedi funkciója az
Opera Turbo, amely a képernyő alján lévő eszköztárból kapcsolható be.
Aktiválását követően a cég szerverein keresztül, tömörített formában
érkeznek a PC-re a weblapok - bár így a képek minősége romlik, az átvitt
adatmennyiség csökken, így az oldalak lassú netkapcsolaton is
gyorsabban érkeznek meg. Általánosságban véve eddigi tesztjeink alapján
az Opera nagyon lassú, 1 gigahertznél lassabb gépeken is gyorsabb volt
fent említett riválisainál. Opera Link funkciója a beállítások,
könyvjelzők online raktározását is lehetővé teszi, ezeket a későbbiekben
mobilról vagy egy másik számítógépen, vagy a jelenlegi újratelepítése
esetén is elérhetjük a regisztrációkor megadott felhasználói név és
jelszó bepötyögésével. Alapból normálisan kezeli az RSS-hírcsatornákat,
és elég gyors a működése is.
Ami ellene szól: Bizonyos oldalak
nem, vagy nem helyesen működnek Opera alatt, raádásul bővítményei sem
olyan beépülő modulok, mint a Firefox esetében, inkább külső
minialkamazások, widgetek, amelyek számunkra kevésbé voltak hasznosak,
mivel sokszor semmi közük nincs az internetezéshez. Sok köztük a
teljesen funkciótlan dolog, például minijáték, aminek egy browserhez
igazából semmi köze.
Flock:
A
Flockot úgy hirdetik fejlesztői: a közösségi webböngésző. A szoftver a
webkettes korszak követelményeinek megfelelően minden létező
szolgáltatást kezel a hagyományos blogszolgáltatóktól a fotómegosztókon
át a Twitterig. A "motorháztető alatt" azonban nem sok forradalmi dolgot
nyújt, hiszen a Firefox kódjára épül. A tervezők igazából csak a
külsejét szabták át egy kicsit újszerű, az elérhető funkcióknak is
kényelmes hozzáférést biztosító felülettel.
Extrái: A
Flock minden fontosabb webkettes szolgáltatást ismer, így ezekbe csak be
kell jelentkeznünk, hogy közvetlenül elérhessük őket. Elérhető a
felületéről az összes nagyobb e-mail-szolgáltató, felvehetjük benne az
RSS-hírcsatornáinkat, és birtokba vehető rajta keresztül minden
ismertebb közösségi oldal (például a Facebook, MySpace, Twitter), fotó-
vagy videomegosztó (például a Flickr, Photobucket, Picasa), blogmotor
(például Blogger, Wordpress) vagy linkgyűjtő (például a Delicious). A
webről könnyedén oszthatunk meg vele képeket is a webes vágólap
segítségével: amit ide kihúzunk a weboldalakról, azt a szoftver rögtön
feltölti egy tárhelyre, így másokkal úgy oszthatjuk meg, hogy csak a
linkjét küldjük el neki, vagy rögtön beilleszthetjük a blogunkba. Az
aktuális, 2.0.3-as verzió magyarítva is elérhető.
Ami ellene
szól: A Flock csak gyors hozzáférést biztosít a webes szolgáltatásokhoz,
de nem működik igazi kliensként, vagyis kevés műveletet végezhetünk el a
saját felületén, a legtöbbször a szolgáltatások saját oldalára dob át
minket. Amit pedig a saját eszköztáraiban jelenítene meg - például a
Flickres fotókat, vagy twitteres üzeneteket -, azokat elég lassan hozza
át, és néha az accountok beállításával is bajlódnunk kellett. Érzésünk
szerint a böngésző egy olyan rétegnek készült, amelyik igazából nem
létezik: a webes közösségi szolgáltatások aktív használóinak, akik
készen szeretnének kapni egy univerzális böngészős klienst a kezük alá.
Aki viszont otthonosan mozog a webkettőben, könnyedén felszerelheti a
Firefoxot is a hozzá írt, a Flockénál sokoldalúbb segédeszközökkel. A
böngészőhöz bővítményeket és eszköztárakat lehet ugyan telepíteni, de
alig két tucatnyi van belőlük összesen.
Maxthon:
Az elsősorban Kínában népszerű, kínai fejlesztésű Maxthon
az Internet Explorerrel közös megjelenítőmotort tartalmaz - olyannyira,
hogy nem egy esetben ennek a böngészőnek a nevében küld különféle
üzeneteket. A Microsoft böngészője köré épített browser szándéka szerint
igyekszik belepakolni minden olyasmit a kínálatba, ami az IE-ből
kimaradt. Fejlesztői a szinte teljeskörű biztonságot, a végtelen
testreszabhatóságot és a széleskörű plugin-kínálatot emelik ki, mely
utóbbiak között számos olyan funkciót találunk, amelyek egyébként máshol
csak fizetős szoftverek formájában érhetőek el. Annyi bizonyos, hogy a
legfontosabb funkciókon alapuló összehasonlításban a Maxthon összes
konkurrensét maga mögé utasítva áll az élen, legalábbis az elvégezni
képes feladatok számát tekintve, ebben versenyre csak a Firefox kelhet
vele.
Extrái: Ha valaki számára fontos, hogy a böngésző minden
elemét - gombját, eszközsávját, feliratát - megváltoztathassa viszonylag
egyszerűen, szeretni fogja a Maxthont. Azok is tiszta lelkiismerettel
választhatják, akik az Internet Explorerrel való kompatibilitás
megtartása mellett annál sokkal nagyobb biztonságra vágynak, a Maxthon
ugyanis 100 százalékig immunisnak hirdeti magát a vírus- és egyéb
támadásokkal szemben. Vitathatalan előnye a rengeteg plugin, amik ebben a
formában az Explorerhez nem érhetőek el, illetve az olyan ínyencségek,
mint az egérmozdulatokhoz köthető vezérlőparancsok, a beépített
videokonferencia, képernyőlopó, jelszókezelő és reklámblokkoló funkciók.
Ami
ellene szól: Indítás után a Maxthon magyar nyelvű felülettel fogad,
amely azonban nélkülözi az ékezetes betűket, amitől inkább vicces,
semmint otthonos érzetet kelt. Az első képernyőn Login felcímű ablak
várja belépési adatainkat, de arról nem tájékoztat, hova léphetünk így
be. A későbbi használat során számos hasonló, átgondolatlan megoldással
találkozhatunk. A másik komoly kritika a böngészővel szemben, hogy az
oldalakat igen lassan, s nemegyszer hibásan jeleníti meg - még olyan
elterjedt webhelyek esetében is, mint a Wikipedia. Végül, talán éppen az
fordul a Maxthon ellen, amit erényeként próbál eladni: a rengeteg
lehetőség bonyolult, áttekinthetetlen kezelői felületet eredményez,
ikonok alatt roskadozó eszköztárakkal és a képernyő minden keretrészére
szétszórt gombokkal, feliratokkal.
Avant Browser:
Az Avant Browsert azoknak találták ki, akik egy
fullextrás Internet Explorerrel böngésznék a legszívesebben a webet. Az
internetezés őskorában megszületett program számos pluszfunkciót
tartalmaz. A fejlesztő saját ötletei mellett a program kompatibilis az
Explorerhez készített beépülő modulokkal is boldogul. Az Avanthoz még
így is jóval kevesebb kiegészítő érhető el, mint a Firefoxhoz vagy a
Google Chrome-hoz, ám a mindennapi felhasználáshoz egyetlen megszokott
funkció sem fog hiányozni. A program felületének létezik magyar verziója
is, így nem fenyeget annak a veszélye, hogy a felhasználók eltévednek
az idegen nyelvű menükben.
Extrái: az Avant számos olyan funkciót
- például weblapok automatikus görgetését vagy a mozdulatparancsok
kezelését - kínál, amelyeket más böngészőbe csak pluginokkal lehet
belevarázsolni. A szoftver a vadabb igényekre is fel van készítve:
rendelkezik az űrlapok megjegyzését segítő funkcióval, közepesen buta
reklámszűrővel, és több tabos böngészési lehetőséggel.
Ami ellene
szól: az Avant Browser az aktuális Internet Explorer motorját használja
a weblapok megjelenítésére, ezért a Microsoft böngészőjéhez hasonlóan
lassacskán jeleníti meg a sok dinamikus elemet tartalmazó oldalakat. Ez
az adottság a Gmailt, Facebookot, Google Dokumentumokat és Térképet
gyakran használó, életét az interneten élő rétegnek nehezíti meg igazán a
mindennapi böngészését.
FlashSpeak SlimBrowser:
A SlimBrowser honlapja egy extra funkciókkal teletűzdelt
szuperböngészőt ígér, ehhez képest az első indításkor egy ősi
Netscape-re hajazó, kilencvenes évek dizájnját magán hordozó borzalom
fogadja a felhasználót. Ez a program még az IE 8-nál is kevésbé
formatervezett, és jól telepakolták ikonokkal is.
Extrái: Csupán
két megabájt a program telepítője, ami annak köszönhető, hogy a gépen
lévő Internet Explorer motorját használja fel az oldalak
megjelenítésére. Extrái közt reklámszűrő, webes űrlapkitöltő, és néhány
plugin is letölthető hozzá.
Ami ellene szól: Igazából nem tudunk
olyan érvet felhozni, ami e szoftver mellett szólna. Igazán borzalmasan
néz ki a menüje, és az Internet Explorer motorját használja, ami amúgy
is ott van a PC-n, ráadásul kevésbé fest kínosan, és tud magyarul is.
Szerintünk inkább gyorsan ugorjon a következő delikvensre, ne is
vesztegessük az időt!
K-Meleon:
Készítői a K-Meleon honlapján azt ígérik, hogy ez a
böngésző olyan mint a Firefox, csak épp kisebb az erőforrásigénye. A
browser valóban ugyanazt a Gecko motort használja, mint a Mozilla
terméke, ikonján pedig egy cuki, vigyorgó kaméleon látható.
Extrái:
Gyakorlatilag a legfontosabb a böngészőlapok kezelése, ezt jól el is
rejtették, a megnyitott lapokat a File menü alatt lévő jobbra nyílra
kattintva lehet elérni. Ezt az eszköztárat szerencsére szét lehet húzni
nagyobbra is, hogy a Firefoxból ismert szokásos felületet kapjuk meg.
Ami
ellene szól: Ennek a szegény böngészőnek ugyancsak elég rút a külseje,
az ikonok és a kezelőfelület a kilencvenes évek browsereit idézik, még
keresőmező sincs rajta. Gyakorlatilag semmi olyat nem nyújt, ami miatt
érdemes lenne a Firefox helyett választani, esetleg nagyon régi gépen
érdemes kísérletezni vele, hátha tényleg gyorsabban működik a Mozilla
termékénél.
GreenBrowser:
Kínában
nagyon népszerű a GreenBrowser, kérdés azonban, hogy az európai
felhasználóknak mennyire fog bejönni majd a kilencvenes évekbeli Macek
dizájnjára hajazó külső. Egyébiránt maga a browser többi társához
hasonlóan az Internet Explorer motorját használja, egyedül
kezelőfelülete más.
Extrái: Bár elég fapados módon, de ezen a
böngészőn is lehet a Safari vagy az Opera kezdőképernyőjéhez hasonló
nyitólapot szerkeszteni, a kezelőfelület testreszabható egy rakás
különböző ikonnal és keresővel, de igazából egyik sem nagyon ragadta meg
a fantáziánkat.
Ami ellene szól: Nem túl szép, cseppet sem
intuitív kezelőfelület, az Internet Exploreren alapul, miért kellene ezt
választani?
Sleipnir:
Már a skandináv mitológiából származó neve miatt is ez a
böngésző volt a kedvencünk a kicsik közül. Ez az ázsiai fejlesztésű
program Japánban népszerű.
Extrái: Menüje leginkább egy régebbi
Firefoxra hasonlít, noha ez a program is az Internet Explorer motorját
használja az oldalak megjelenítéséhez. Skineket és plugineket lehet
letölteni hozzá. Készítői szerint szupergyorsan működik, mi ezt igazából
nem tapasztaltuk tesztjeink során.
Ami ellene szól: Nem működik
benne a megszokott Ctrl+T kombinációval az új böngészőlap megnyitása,
ami igen zavaró, hiszen az összes programban ezt használtuk eddig.
Ugyanez igaz a zoomra is, az sem működik a Ctrl+ +-szal. Sajnos ez a
böngésző is elég sután kezeli az RSS-hírcsoportokat és ami azt illeti, a
dizájn tekintetében ez sem nyűgözi le a vizualitásra érzékeny
felhasználókat.
|
| Kategória: Tesztek | Hozzáadta: Erik (2010/07/19)
|
| Megtekintések száma: 3197
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
