A Nagy Böngészőteszt - Tesztek - Teszt, Trükk, Serial - ExtraDownloads
Vasárnap, 2016/12/04
ExtraDownloads
Honlap-menü
A fejezet kategóriái
Microsoft Windows [13]
Tesztek [2]
.:(Serials):. [7]
Trükkök [0]
Tippek [1]
Hírek [5]
Mini-chat
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés
Nyitólap » Cikkek » Tesztek

A Nagy Böngészőteszt
A Nagy Böngészőteszt:

Internet Explorer 8:
Kép
Miért került listánkra maga az Internet Explorer (IE) is, ha alternatíváit keressük? Azért, mert ez a szoftver is megtalálható a Windowsokon megjelenő böngészőválasztó képernyőn, amelyet a Microsoft azért vezetett be, hogy elkerülje a borsos EU-s pénzbüntetést, amely azért járt volna a cégnek, mert domináns piaci szereplőként saját böngészőjét csomagolta operációs rendszeréhez. Az IE8 képességeit korábban már bemutattuk, dióhéjban a lényeg: az elavult - és a napokban eltemetett - 6-os verzióról gyakorlatilag kötelező, a 7-esről csak javasolt áttérni erre a szoftverre, mert sokkal többet tud elődjénél, és új védelmi szolgáltatásainak köszönhetően biztonságosabb is böngészni vele.

Extrái: A 6-os verzióhoz képest már kezeli a böngészőlapokat, bár ez ma már alapszolgáltatás, az egymásból megnyitott lapokat azonos színnel jelzi, ami hasznos. Gyorsabban működik elődeinél, bár a rivális alternatív browsereket nem tudja lekörözni. Ha az origós változatot tölti le a Szoftverbázisról, abban olyan segédet is találhat, amely címlapi topsztori-dobozunk híreit teszi egyetlen kattintással elérhetővé anélkül, hogy az Origót külön fel kellene keresnie. Hasonló szolgáltatás a 24 óra híreihez is elérhető. Erről az oldalról olyan gyorssegédeket lehet letölteni hozzá, amelyekkel például szótárt, térképszájtot lehet előhívni a kijelölt szövegrészre a jobb egérgombbal kattintva. Érdemes bekapcsolni a programablak alján lévő Védett módot is, a nagyobb biztonság elérése végett. Elérhető még InPrivate-böngészés néven olyan "pornónéző" mód, amikor a felkeresett oldalakról a böngésző semmilyen nyomot nem ment el a PC-re.

Ami ellene szól: Őszintén szólva nem túl áramvonalas a kezelőfelülete az IE8-nak sem, bár sokat javíthatunk ezen, ha az eszköztárak valamelyikén jobb gombbal klikkelünk, és kikapcsoljuk a Menüsort, és a Kedvencek sávot, a könyvjelzőket úgyis el lehet érni a baloldali gombon. Sajnos az Internet Explorer sebességben még nem éri el összes riválisát, de leginkább a jól használható bővítményeket hiányoljuk belőle, ezek listája sajnos nagyon is gyér.

Mozilla Firefox 3.6:
Kép
Jelenleg az Internet Explorer legnagyobb riválisának tekinthető, világszerte már 30 százalék körüli részesedéssel bír, de olvasóink körében már a 40 százalékot is elérte. Az első komoly alternatívája az Internet Explorernek, és a Firefox nyomán ismerték meg az átlagfelhasználók a böngészőlapok használatát is.

Extrái: Rengeteg kiegészítő érhető el hozzá, gyakorlatilag több napig tartana átböngészni ezek listáját az [url]addons.mozilla.org[/url] honlapon, semelyik riválisához nem érhető el ennyi ingyenes bővítmény, a szótármodultól kezdve a reklámokat kiszűrő segédig. A plugineken keresztül a böngésző kinézete, működése is teljesen testreszabható. Ugyanakkor érdemes átgondoltan kezelni ezeket, mivel ha túlságosan megpakoljuk velük a Firefoxot, az lomhává válik. Ez a böngésző is figyelmeztet, ha kártevőket tartalmazó, vagy adathalász honlapra látogatnánk.

Ami ellene szól: Legnagyobb negatívumának még mindig az számít, hogy hatalmas mennyiségű memóriát képes lefoglalni a rendszerből, sok esetben teljesen indokolatlanul. Idegesítő, hogy a pluginek telepítését követően mindig újra kell indítani a browsert, ráadásul ha megjelenik egy új verzió, előfordulhat, hogy egy-egy bővítmény hetekig nem lesz használható, mert meg kell várni az új kiadással kompatibilis változatát.

Google Chorme:
Kép
A Google első, saját fejlesztésű böngészőjének első kiadása 2008-ban jelent meg, azóta gőzerővel fejlesztik, amit jól jelez, hogy ma már a 4-es verziójánál tart. A böngészőválasztón keresztül a Google programjának legutóbbi végleges verzióját lehet letölteni, de a fejlesztői csatornán már az új funkciókat kínáló béta változat is elérhető. Stabilitásbeli különbséget ezek között nem igazán tapasztalatunk, ezért merjük ajánlani a tesztverziót a régebbi végleges helyett.

Extrái: A Chrome-ot a legtöbben minimalista kezelőfelülete miatt kedvelik, amely a lehető legkevesebb helyet foglalja el a hasznos webtartalmak elől, működését tekintve pedig nagyon fürge. Menürendszere is talán az egyik legegyszerűbb (ez igaz konfigurációs menüjére is), a közelmúltban megjelent béta verzióba pedig automatikus honlapfordító szolgáltatást is beéépítettek. A 4.0-s verziótól felfele végre kiegészítőket is el lehet érni hozzá, ráadásul ezek aktiválásához nem szükséges újraindítani sem a böngészőt, emellett a könyvjelzőket is le tudja menteni egy Google-fiók tárhelyére.

Ami ellene szól: Talán a Chrome egyik legfontosabb hiányossága, hogy nagyon esetlenül kezeli az RSS-csatornákat, pedig akár azt is megoldhatták volna a készítők, hogy egyszerűen meghívja a Google Readert. Sajnos a béta verzió fordítója sem igazi, legfeljebb arra lehet használni, hogy egzotikus nyelven írt honlapokat megértsünk vele valamelyest, angol vagy német cikkeket egyelőre nem ezzel fogunk olvasni magyar változatban.

Apple Safari:
Kép
A Safari az Apple böngészője, amelyet a Mac OS X operációs rendszerben, illetve például az iPhone-on, iPod Touchon is alkalmaz. Ugyanaz a Webkit nevű technológia képezi az alapját, mint a Google Chrome-nak, de első verziója már 2003-ban megjelent, bár Windowsra csak 2007-ben vált elérhetővé.

Extrái: Készítői folyamatosan azzal bombázzák a pr-anyagokban a felhasználókat, hogy ez bizony a leggyorsabb böngésző, bár ezt a gyakorlatban kevésbé tapasztaltuk. A Safari ugyan nem lassú, de nem is kiemelkedően gyorsabb Windowson riválisainál. Legfrissebb verziójában végre a Microsoft operációs rendszereinek saját betűtípusait használja, míg korábban saját fontokkal jelenítette meg a honlapokat, ami megzavarhatta a felhasználókat. Látványos, de igazából nem olyan rendkívül praktikus a 3D-s effekttel megspékelt nyitóképernyő, amelyre kedvenc honlapjainkat sorolhatjuk be, viszont ugyanez a felület jól beválik a korábban felkeresett honlapok közötti böngészéskor.

Ami ellene szól: Ez egy Apple szoftver, az iTunes-hoz és a Quicktime-hoz hasonlóan ezért kicsit idegen a windowsos környezettől. Sajnos nincs magyar nyelvű menüje sem, így gyakorlatilag azt mondhatjuk róla, hogy az azonos technikai maggal bíró Chrome Windows alatt jobb választásnak tűnik.

Opera 10.5
Kép
A norvég Opera Software indította el az egész EU-s jogi perpatvart, amely végül a választóképernyő bevezetéséhez vezetett. Bár a társaság böngészője sosem volt rossz, valahogy mégsem vált a netezők kedvencévé.

Extrái: Talán a leghasznosabb egyedi funkciója az Opera Turbo, amely a képernyő alján lévő eszköztárból kapcsolható be. Aktiválását követően a cég szerverein keresztül, tömörített formában érkeznek a PC-re a weblapok - bár így a képek minősége romlik, az átvitt adatmennyiség csökken, így az oldalak lassú netkapcsolaton is gyorsabban érkeznek meg. Általánosságban véve eddigi tesztjeink alapján az Opera nagyon lassú, 1 gigahertznél lassabb gépeken is gyorsabb volt fent említett riválisainál. Opera Link funkciója a beállítások, könyvjelzők online raktározását is lehetővé teszi, ezeket a későbbiekben mobilról vagy egy másik számítógépen, vagy a jelenlegi újratelepítése esetén is elérhetjük a regisztrációkor megadott felhasználói név és jelszó bepötyögésével. Alapból normálisan kezeli az RSS-hírcsatornákat, és elég gyors a működése is.

Ami ellene szól: Bizonyos oldalak nem, vagy nem helyesen működnek Opera alatt, raádásul bővítményei sem olyan beépülő modulok, mint a Firefox esetében, inkább külső minialkamazások, widgetek, amelyek számunkra kevésbé voltak hasznosak, mivel sokszor semmi közük nincs az internetezéshez. Sok köztük a teljesen funkciótlan dolog, például minijáték, aminek egy browserhez igazából semmi köze.

Flock:
Kép
A Flockot úgy hirdetik fejlesztői: a közösségi webböngésző. A szoftver a webkettes korszak követelményeinek megfelelően minden létező szolgáltatást kezel a hagyományos blogszolgáltatóktól a fotómegosztókon át a Twitterig. A "motorháztető alatt" azonban nem sok forradalmi dolgot nyújt, hiszen a Firefox kódjára épül. A tervezők igazából csak a külsejét szabták át egy kicsit újszerű, az elérhető funkcióknak is kényelmes hozzáférést biztosító felülettel.



Extrái: A Flock minden fontosabb webkettes szolgáltatást ismer, így ezekbe csak be kell jelentkeznünk, hogy közvetlenül elérhessük őket. Elérhető a felületéről az összes nagyobb e-mail-szolgáltató, felvehetjük benne az RSS-hírcsatornáinkat, és birtokba vehető rajta keresztül minden ismertebb közösségi oldal (például a Facebook, MySpace, Twitter), fotó- vagy videomegosztó (például a Flickr, Photobucket, Picasa), blogmotor (például Blogger, Wordpress) vagy linkgyűjtő (például a Delicious). A webről könnyedén oszthatunk meg vele képeket is a webes vágólap segítségével: amit ide kihúzunk a weboldalakról, azt a szoftver rögtön feltölti egy tárhelyre, így másokkal úgy oszthatjuk meg, hogy csak a linkjét küldjük el neki, vagy rögtön beilleszthetjük a blogunkba. Az aktuális, 2.0.3-as verzió magyarítva is elérhető.

Ami ellene szól: A Flock csak gyors hozzáférést biztosít a webes szolgáltatásokhoz, de nem működik igazi kliensként, vagyis kevés műveletet végezhetünk el a saját felületén, a legtöbbször a szolgáltatások saját oldalára dob át minket. Amit pedig a saját eszköztáraiban jelenítene meg - például a Flickres fotókat, vagy twitteres üzeneteket -, azokat elég lassan hozza át, és néha az accountok beállításával is bajlódnunk kellett. Érzésünk szerint a böngésző egy olyan rétegnek készült, amelyik igazából nem létezik: a webes közösségi szolgáltatások aktív használóinak, akik készen szeretnének kapni egy univerzális böngészős klienst a kezük alá. Aki viszont otthonosan mozog a webkettőben, könnyedén felszerelheti a Firefoxot is a hozzá írt, a Flockénál sokoldalúbb segédeszközökkel. A böngészőhöz bővítményeket és eszköztárakat lehet ugyan telepíteni, de alig két tucatnyi van belőlük összesen.

Maxthon:
Kép
Az elsősorban Kínában népszerű, kínai fejlesztésű Maxthon az Internet Explorerrel közös megjelenítőmotort tartalmaz - olyannyira, hogy nem egy esetben ennek a böngészőnek a nevében küld különféle üzeneteket. A Microsoft böngészője köré épített browser szándéka szerint igyekszik belepakolni minden olyasmit a kínálatba, ami az IE-ből kimaradt. Fejlesztői a szinte teljeskörű biztonságot, a végtelen testreszabhatóságot és a széleskörű plugin-kínálatot emelik ki, mely utóbbiak között számos olyan funkciót találunk, amelyek egyébként máshol csak fizetős szoftverek formájában érhetőek el. Annyi bizonyos, hogy a legfontosabb funkciókon alapuló összehasonlításban a Maxthon összes konkurrensét maga mögé utasítva áll az élen, legalábbis az elvégezni képes feladatok számát tekintve, ebben versenyre csak a Firefox kelhet vele.

Extrái: Ha valaki számára fontos, hogy a böngésző minden elemét - gombját, eszközsávját, feliratát - megváltoztathassa viszonylag egyszerűen, szeretni fogja a Maxthont. Azok is tiszta lelkiismerettel választhatják, akik az Internet Explorerrel való kompatibilitás megtartása mellett annál sokkal nagyobb biztonságra vágynak, a Maxthon ugyanis 100 százalékig immunisnak hirdeti magát a vírus- és egyéb támadásokkal szemben. Vitathatalan előnye a rengeteg plugin, amik ebben a formában az Explorerhez nem érhetőek el, illetve az olyan ínyencségek, mint az egérmozdulatokhoz köthető vezérlőparancsok, a beépített videokonferencia, képernyőlopó, jelszókezelő és reklámblokkoló funkciók.

Ami ellene szól: Indítás után a Maxthon magyar nyelvű felülettel fogad, amely azonban nélkülözi az ékezetes betűket, amitől inkább vicces, semmint otthonos érzetet kelt. Az első képernyőn Login felcímű ablak várja belépési adatainkat, de arról nem tájékoztat, hova léphetünk így be. A későbbi használat során számos hasonló, átgondolatlan megoldással találkozhatunk. A másik komoly kritika a böngészővel szemben, hogy az oldalakat igen lassan, s nemegyszer hibásan jeleníti meg - még olyan elterjedt webhelyek esetében is, mint a Wikipedia. Végül, talán éppen az fordul a Maxthon ellen, amit erényeként próbál eladni: a rengeteg lehetőség bonyolult, áttekinthetetlen kezelői felületet eredményez, ikonok alatt roskadozó eszköztárakkal és a képernyő minden keretrészére szétszórt gombokkal, feliratokkal.

Avant Browser:
Kép
Az Avant Browsert azoknak találták ki, akik egy fullextrás Internet Explorerrel böngésznék a legszívesebben a webet. Az internetezés őskorában megszületett program számos pluszfunkciót tartalmaz. A fejlesztő saját ötletei mellett a program kompatibilis az Explorerhez készített beépülő modulokkal is boldogul. Az Avanthoz még így is jóval kevesebb kiegészítő érhető el, mint a Firefoxhoz vagy a Google Chrome-hoz, ám a mindennapi felhasználáshoz egyetlen megszokott funkció sem fog hiányozni. A program felületének létezik magyar verziója is, így nem fenyeget annak a veszélye, hogy a felhasználók eltévednek az idegen nyelvű menükben.

Extrái: az Avant számos olyan funkciót - például weblapok automatikus görgetését vagy a mozdulatparancsok kezelését - kínál, amelyeket más böngészőbe csak pluginokkal lehet belevarázsolni. A szoftver a vadabb igényekre is fel van készítve: rendelkezik az űrlapok megjegyzését segítő funkcióval, közepesen buta reklámszűrővel, és több tabos böngészési lehetőséggel.

Ami ellene szól: az Avant Browser az aktuális Internet Explorer motorját használja a weblapok megjelenítésére, ezért a Microsoft böngészőjéhez hasonlóan lassacskán jeleníti meg a sok dinamikus elemet tartalmazó oldalakat. Ez az adottság a Gmailt, Facebookot, Google Dokumentumokat és Térképet gyakran használó, életét az interneten élő rétegnek nehezíti meg igazán a mindennapi böngészését.

FlashSpeak SlimBrowser:
Kép
A SlimBrowser honlapja egy extra funkciókkal teletűzdelt szuperböngészőt ígér, ehhez képest az első indításkor egy ősi Netscape-re hajazó, kilencvenes évek dizájnját magán hordozó borzalom fogadja a felhasználót. Ez a program még az IE 8-nál is kevésbé formatervezett, és jól telepakolták ikonokkal is.

Extrái: Csupán két megabájt a program telepítője, ami annak köszönhető, hogy a gépen lévő Internet Explorer motorját használja fel az oldalak megjelenítésére. Extrái közt reklámszűrő, webes űrlapkitöltő, és néhány plugin is letölthető hozzá.

Ami ellene szól: Igazából nem tudunk olyan érvet felhozni, ami e szoftver mellett szólna. Igazán borzalmasan néz ki a menüje, és az Internet Explorer motorját használja, ami amúgy is ott van a PC-n, ráadásul kevésbé fest kínosan, és tud magyarul is. Szerintünk inkább gyorsan ugorjon a következő delikvensre, ne is vesztegessük az időt!

K-Meleon:
Kép
Készítői a K-Meleon honlapján azt ígérik, hogy ez a böngésző olyan mint a Firefox, csak épp kisebb az erőforrásigénye. A browser valóban ugyanazt a Gecko motort használja, mint a Mozilla terméke, ikonján pedig egy cuki, vigyorgó kaméleon látható.

Extrái: Gyakorlatilag a legfontosabb a böngészőlapok kezelése, ezt jól el is rejtették, a megnyitott lapokat a File menü alatt lévő jobbra nyílra kattintva lehet elérni. Ezt az eszköztárat szerencsére szét lehet húzni nagyobbra is, hogy a Firefoxból ismert szokásos felületet kapjuk meg.

Ami ellene szól: Ennek a szegény böngészőnek ugyancsak elég rút a külseje, az ikonok és a kezelőfelület a kilencvenes évek browsereit idézik, még keresőmező sincs rajta. Gyakorlatilag semmi olyat nem nyújt, ami miatt érdemes lenne a Firefox helyett választani, esetleg nagyon régi gépen érdemes kísérletezni vele, hátha tényleg gyorsabban működik a Mozilla termékénél.

GreenBrowser:
Kép
Kínában nagyon népszerű a GreenBrowser, kérdés azonban, hogy az európai felhasználóknak mennyire fog bejönni majd a kilencvenes évekbeli Macek dizájnjára hajazó külső. Egyébiránt maga a browser többi társához hasonlóan az Internet Explorer motorját használja, egyedül kezelőfelülete más.

Extrái: Bár elég fapados módon, de ezen a böngészőn is lehet a Safari vagy az Opera kezdőképernyőjéhez hasonló nyitólapot szerkeszteni, a kezelőfelület testreszabható egy rakás különböző ikonnal és keresővel, de igazából egyik sem nagyon ragadta meg a fantáziánkat.

Ami ellene szól: Nem túl szép, cseppet sem intuitív kezelőfelület, az Internet Exploreren alapul, miért kellene ezt választani?

Sleipnir:
Kép
Már a skandináv mitológiából származó neve miatt is ez a böngésző volt a kedvencünk a kicsik közül. Ez az ázsiai fejlesztésű program Japánban népszerű.

Extrái: Menüje leginkább egy régebbi Firefoxra hasonlít, noha ez a program is az Internet Explorer motorját használja az oldalak megjelenítéséhez. Skineket és plugineket lehet letölteni hozzá. Készítői szerint szupergyorsan működik, mi ezt igazából nem tapasztaltuk tesztjeink során.

Ami ellene szól: Nem működik benne a megszokott Ctrl+T kombinációval az új böngészőlap megnyitása, ami igen zavaró, hiszen az összes programban ezt használtuk eddig. Ugyanez igaz a zoomra is, az sem működik a Ctrl+ +-szal. Sajnos ez a böngésző is elég sután kezeli az RSS-hírcsoportokat és ami azt illeti, a dizájn tekintetében ez sem nyűgözi le a vizualitásra érzékeny felhasználókat.
Kategória: Tesztek | Hozzáadta: Erik (2010/07/19)
Megtekintések száma: 2049 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
Kosár
A kosarad üres
Keresés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • ExtraDownloads Copyright © 2016
    Király Toplista